Álom
De ma reggel (azaz tegnap) úgy ébredtem föl, hogy az az álom maga volt a tökéletesség. Teljesen tisztán fel tudom idézni. Jó ilyenre ébredni. Pedig csak egy nagyon szép monológot mondtam el, és mindenki boldog lett tőle. Ma egész nap ez járt a fejemben.
Zseniális. Bármikor újból átélném.
Ráébresztett elég érdekes dolgokra mellesleg. Beteljesítem ezt a víziót baszki!
Nincs Tumblr
Úgyhogy a rövidke kontentomat ide írom. De csak mert annyira jó.
Konkrétan a Télapó létezését vizsgáltuk matematikailag, és egészen a kontinuum-hipotézisig jutottunk el, miszerint ha megtaláljuk a Mikulást akkor sem fogjuk tudni bebizonyítani, hogy ő az, és ha nem találjuk meg, nem tudjuk bebizonyítani, hogy nincs.
Mondjuk ezt leginkább a végtelen halmazok számosságának az analógiájára gyártottuk le, de attól még tetszetős.
Amúgy imádnivalóak a BSZ feladatok... a kedvencem volt megszámolni az elemeket abban a halmazban, ami olyan 5 dimenziós vektorokat tartalmaz, amik koordinátái racionális számok. Az ember kapásból rávágná, hogy ehhez csak egy 10 dimenziós spirál bejárás kell. Haha!
Amúgy utolsó hét. Aztán pihi. Szerencse esetén csak 2 vizsga lesz. Ha nem, akkor 3. De egyet (analízist) még próbálom karácsony előtt letudni (22-én :D), aztán meg BSZ-t január elején. Onnantól februárig semmi dolgom (szerencsére)
Ezt meg ajánlom mindenkinek, electroswinges korszakomat élem.
BME
Eltelt lassan két hónap, kezd kialakulni bennem egy kép az egész intézményről, meg úgy általában a többiekről. 600 mérnök informatikus gólya kezdett, és a gólyatábor szlogenje, miszerint a felvettek több mint feléből soha nem lesz mérnök, kezd kevésbé misztikusnak tűnni. Úgy jöttem ide, hogy hű, vért fogok izzadni, egész nap Thomas Calculusát fogom bújni, de nem. Egész egyszerűen beülök előadásra, és írom, ami a táblán van, hallgatok. Gyakorlaton az ember kap feladatokat, megoldja, semmi új nincs benne, amit előadáson ne magyaráztak volna el (jó persze Analízisen gyakorlaton végigrohantunk, egy csomó hasznos dolog volt, nyilván a hátterét még nem mindnek értem, de majd eljön az ideje). Szóval nem hülyeség odafigyelni. És bizony, ha nem érted, le kell ülni megcsinálni példákat, amíg meg nem érted.
Pár határértéket nem vágtam. Kerestem egy régebbi ZH-t, leültem, megnyitottam a Kónya-féle jegyzetet. Elkezdtem megoldani. Ha valahol teljesen elakadtam, akkor belenéztem a jegyzetbe, az odavágó trükköt megjegyeztem, és bizony addig számoltam, amíg ki nem jött az eredmény. A Mathematica 5 jól jött ezeknél. És ennyi. 1db ZH-t csináltam meg elejétől a végéig, és átfutottam a jegyzetet a maradék trükkökért. Alkalmazni őket semmilyen nehézséget nem okozhat az embernek, gyakorolni kell, és adja magát. És aki beül úgy ZH-ra, hogy fingja sincs, az reménykedjen a kettesben, hátha összejön.
Béesz. Kedvenc tárgyam. De komolyan. Az előadást imádom, a Szeszlér elkezdni valahol, halad tovább félelmetes logikával, és bár néha érzem, ahogy izzad az agyam, főleg egyes bizonyításoknál, egyszerűen élvezet hallgatni. Jó persze, nekem kevés dolog szebb a mateknál. Az olyan, hogy van a tétel, és konkrétan az ott áll, és baszki ha be van bizonyítva akkor be van bizonyítva, és a tétel ott fog állni. Gyönyörű.
Digit. A Béla egy jelenség. Most komolyan. Szavakkal leírni nem lehet. A tárgyban viszont az a hihetetlen, ahogy egymásra épülnek a dolgok. Kezdetben volt a 0 és az 1. Aztán létrejött pár egyszerű logikai kapu (és még azt is tudom hogy néz ki egy NAND vagy NOR vagy INV kapu nMOS meg pMOS tranzisztorokkal, komolyan meghatódom néha), majd lett több bemenetünk, kimenetünk, bonyolult algebrai normál alakok. Majd minimalizálás, és realizálás, egyszerűen. Máris össze tudtunk adni számokat csak logikai kapukkal. Aztán persze kiderült, hogy minden kapu sebessége más, sőt, még a tranzisztor átviteli karakterisztikáját (vagy ilyesmi a neve, fixme) is néztük, ami megint a lehető legalacsonyabb szint. Jöttek az ebből fakadó valós problémák, majd meg is oldottuk őket (többnyire). Aztán hipp-hopp, visszacsatoltunk kimenetet bemenetre, és eljutottunk a latch-en keresztül a temérdek flip-flopig. Aztán már ott is voltunk az állapotgépeknél. "Memória" szépen elválasztva a kombinációs hálózattól. És hoppá, visszanézve mit látok? Hogy igen baszki, az állapotregiszter flip-flopjaiban látom a logikai kapuk struktúráját, és szinte meg tudom érinteni az oxidréteget a félvezetőn... (ugye milyen szépen hangzik?)
Szóval lehet nem volt hülyeség ide jönnöm :). Nem mintha nem ezt terveztem volna már vagy gimi 10. óta. És tényleg, ezek a tárgyak jók. Az embernek mindig van sikerélménye, ha megért valamit (amit meg is akar). A progot is lehet élvezni, ha már túljutottunk a szintaktikán, és ténylegesen a nyelvet vesszük (most ugye C van), meg adatszerkezeteket, algoritmusokat. És tényleg, itt is alacsony szinten kezdjük a dolgokat (nem értem miért nincs assembly a tárgyaink között, segítene megérteni a számítógépet közelebbről), és épülünk folyamatosan. Persze a hiányos tudásomat közben kifoltozom órákon (pointerek, bitwise műveletek). Szóval ez is hasznos, és egy algoritmuson gondolkodni tényleg nagyon jó időtöltés (szoktam).
És persze semmi sem lehet tökéletes, ott vannak azok a tárgyak, amiknek semmi értelmük, azért vannak, hogy az embernek meglegyen a kredit (vagy éppen ezzel bukik kreditet). És ezeknek annyi figyelmet is szentelek, amennyit kell. Nem érdekelnek. Nem akarom tudni mi az a határtermék, vagy a fogyasztói többlet. Ja és Ergonómia. Az mi?
Egyszóval kifejezetten jó hely ez az egyetem, gyerekek. El tudnám viselni még egy 5 évig (remélhetőleg nem is kell tovább).
Huh, jó hosszú lett ez a poszt, ami azt jelenti, hogy bennem van az ihlet, elő is veszem az offline papír alapú naplómat, és írok bele megint valami aktuálisat. Kár érte.
Semmi cím
Úgy érzem a holnapi BSZ zh (akármennyire is tudom az anyagot, akármennyire is értem, márpedig én értem és tudom) szar lesz. Egész egyszerűen nem tudok gondolkodni. De majd kiderül holnap. Addig drukkoljatok, vagy amit szoktatok.
Mondandó
Ha épp nincs bejegyzés az azt mutatja, hogy épp van életem.
Mostly Harmless (jegyzetek)
Ma szemezgettem a blogom posztjaiból, és ráakadtam egy 369 napos példányra, egy soha nem publikált bejegyzésre, #komolysag címkével. Meglehetősen hosszú írás volt, sok szép dologgal az életről, ami egy évvel ezelőtt akkor épp eszembe jutott.
Tulajdonképpen depresszív hangulatban elemeztem a képmutatást, a nihilizmus nagyszerűségét. Érdekes volt olvasni, meg hogy vajon azóta mennyit változtam (óó, sokat is), visszaemlékezni, hogy milyen körülmények között született a poszt, satöbbi.
Mostanság inkább a spontaneitás, és a mennyiségi (!=minőségi) alkohol fogyasztása, műegyetemistához méltó egó, VIK-esként megfelelő arrogancia (úgy kb bárki más ellenében aki nem tanul lineáris algebrát) jellemző. Sznob. De tetszik, menő. Aki meg arra érdemes (kevesek), az bekukkanthat mi rejlik ezek a dolgok mögött.
Néha, ha ilyen jó napom van, írok majd valami kedveset mindenkinek :), de addig is jöjjön a zárszó: Ribizli :)
Perfect Day
Vegyük sorba:
- Lazannya ebédre
- Nincs másnaposság attól a rengeteg grappától (brrr, a többit hadd ne soroljam)
- Korrepetálni fogok fizikust
- Képek készültek :D
- Nem én estem ki elsőre pókerben, sőt még egyszer nyertem is tök véletlenül, bár nem fogtam föl mivel
- de legfőképp Ribizli :)
Paralelepipedon
Az ilyen hosszú napok után sosincs ihlet.
Helyette jöjjenek a közérdekű infók: ma (azaz kedden) 21.00-tól mátrix a lágymányosi híd budai töltéseinél, menő lesz, tök új, meg színes, a srácok készen is lesznek, ha minden jól megy.
Beizzítottam a pizzasütőmet, a sztenderd negyed órás üzembe helyezési égetés során leégett róla "vadiúj illat", aztán csináltam egy fini szósz+husi+sajt kombós tésztát. Amit aztán nagyon pöpecül 6 szeletre vágtam a pizzavágómmal, a pizzavágódeszkán.
Mivel a tészta erősen romlandó (hogy a sajtról ne is beszéljek...), a levest hanyagolom egy időre, és áttérek erre a kajára, amíg el nem fogy az a rengeteg pizzalap.
Elhatároztam, hogy a bezt bsz meg anal beszólásokat le fogom írni. A mai is olyan jó volt, voltak benne n-dimenziós paralelepipedonok, meg mátrix determinánsok. Digitből pedig Selényi felkiáltása volt a legváratlanabb (mintha a villamoson elkiabálnád magad, hogy NARANCS!): "Tervezzünk komparátorsejtet!" Valamikor előtte is volt egy érdekes szóvirág: "Rajzoljunk föl egy kockát három bitre!". De ezeket írni kell, mert elvész.
Ribizli :-)
Otthon
Ma hazafele gyalog több érdekes dolog is történt (de most csak egy ugrik be). Pl jöttem át a vasúton éjjel 1 körül, egy bringás jött mellettem, és kb 2 méterről láttam, ahogy PUFF rámegy a sínre, és mivel valami állat kiszedte a betont a sínek közül, ezért nem lehet rajtuk átkerekezni. Na ez a sötétben azzal jár, hogy konkrétan lefejeled a betont a bringával a hátadon. Szegény srác SŰRŰ káromkodások közepette tápászkodott fel (amennyire tudtam, segítettem neki).
Remélem a Robi nem haragszik, hogy ottfelejtettem a telefonom nála, és az ébresztő reggel 7-re van beállítva valami borzasztó hangra. A nagy sietség közben a pulcsim is ottfelejtettem, szóval holnap vissza kell ballagnom érte.
Kedden Mátrix lesz amúgy, aki tud jöjjön el a Lágymányosi híd budai oldalán a töltésekhez, onnan lehet látni a Házat egész jól, idén teljesen új lesz a cucc (ha befejezik a SEM-es srácok).
Jó dolog amúgy a levlista, pl most olvastam, hogy tegnap (pénteken) minden OMV kútnál ingyen adtak kávét (ha nem tankoltál akkor is), szombaton (ma) pedig az IKEÁ-ban 50Ft lesz a reggeli (fél 10-től 11-ig) Family kártyával. A schönherzesek MASSZÍVAN oda fognak menni, Family kártyát csinálnak, és jót reggeliznek. Akit érdekel 8.50-kor a Ház előtt van a gyülekező.
Ribizli :-)
SÖR
Ma megvolt a tankörsörözés, és menő volt. Ittam méter sört, ami tényleg fílinges. Amúgy az Andersenben voltunk, nem rossz hely. Beszélgettem sokat Max Gyulával, meg úgy általában a többiekkel, és valóban szeretjük a sört (vagy 4 métert megittunk, meg rengeteg rövidet, és önálló sört)
Végsősoron szép nap volt a mai, már ha eltekintünk a reggeli keléstől. Azt nagyon rühellem. 8.15-10.00-ig analízis, utána szünet. a legrosszabb. Hazajövök aludni, de nem lehet, mert reggel kávézok, hogy ne aludjak be. És mire hazaérek, pont fölébredek. Ettől morci leszek (még pluszban az alapjárati reggeli morcisághoz).
A mai nap kvótja analízisen hangzott el:
"Ha kiveszünk R-ből egy számot, és an ahhoz a lyukhoz konvergál, akkor an nem elégíti ki a Cauchy-kritériumot" (vagy ilyesmi, a lényeg látható)
Ha nem kéne reggel kelni, tényleg szinte tökéletes lenne minden. De már nem hiányzik sok. Ugye.
Ribizli :)
Mozi
Szép nap, Hajnitól kaptam egy üveg bort szülinapomra, voltunk a Toldiban, megnéztük a Tetovált lány című filmet (elég... thrilleres volt, sok krimis vonással). Elmentünk a Gödör felé, de aztán mégsem, az Astoriánál tömeges BKV jelenlét volt, de eljutottunk a Keletiig.
Ott aztán végleg utamra bocsájtott, és egyben haza is értem. És még van legalább egy vesém. A másikat itthon vettem észre, hogy eltűnt, én csak a szemem sarkából láttam egy árnyat miközben sétáltam, de hát nem árnyék volt, hanem sok dolgos kéz. De raktam a helyére teszkó tavaszi felvágottat, szerintem simán jobb, mint az eredeti, én nem aggódok.
Ribizli :)
Meglepi
Egy éve abbahagytam. Újrakezdjem?
Egy év alatt fölköltöztem Pestre, BME-s lettem. 19. szülinap is átpörgött azon a képzelebeli unsigned int változón. Tanultam egy pár dolgot.
Ki kellene írni a dolgokat magamból, az olyan jó. A tumbli az a webszemétnek való, ez a blog a lélek tükre akar lenni. Meg úgy általában. Jól megmondok mindent, ahogy kell.
Sziasztok, láv <3.
Ezvan
Ötszázadik bejegyzésnek nem ezt szántam. Azt a posztot már félig megírtam.Jó hosszú lett, csupa jó, vidám dologgal. De kitöröltem. Nem véletlenül. Direkt.
A blog határozatlan ideig szünetel. Nincs apelláta.
Függöny.
Ui: Tudom, hogy kit érdekel mi van itt, de nem bírok írni. Kész, vége.
18
Ez a 499. bejegyzés. Én meg már 18 éve születtem... Hihetetlen.
Kaptam a Dalmáéktól egy "A számítógép jobb mint a szex" táblát, értem én a poént, hehe.
A Hajnitól is tök jó ajándékot kaptam: a 18 évvel ezelőtti napilapok aznapi számait (1991. szeptember 10. kedd). Magyar Nemzet, Népszava, Nemzeti Sport. El fogom olvasni részletesen mindet :)
Szeptember
Hát ez is eljött. Ismét ősz van, ami egy elég szar évszak, de majd csak túlélem.
Ilyenkor illene megfogadni pár dolgot az évre vonatkozóan, de én nem akarok olyan könnyelmű dolgokat kimondani, mint hogy "tanulni fogok".
Mondjuk én igenis komolyan veszem az egészet, a magam módján. Semmit sem kell elsietni, és mindenre van elég idő. A jegyek meg csak számok.
Tumblr Lajos
Úgy döntöttem szétválasztom a különféle posztokat. Az értelmesek továbbra is itt maradnak, de a rövidkék (amik azért nem olyan nyúlfarknyiak, hogy a twitter.com/madbence helyen elférjenek), azok mostantól a Tumblr adatbázisát fogják terhelni Mr. A hardvere helyett, méghozzá a madbence.tumblr.com címen. Ide többek között olyan dolgok fognak menni amik:
- Nem elég hosszúak egy rendes poszthoz
- Nem elég rövidek egy tweethez
- Szimplán webszemét
- Kép/Videó/Hang
Csekkolhatjátok is :)
Akinek megjön a kedve, gyártsa a webszemetet szintén!
Gyöngyszem
Vannak internetországba' olyan csudajó dolgok, hogy csak na. És akkor beszéljen helyettem inkább a videó. Mert... bocsánat, de nem találok szavakat. Ez. Csudi-mudi-jó.
Nem vagyok itt
Posztolok, de nem én, ez a bejegyzés meg lett már írva, csak jól bele van időzítve a jövőbe.
És sikerült jóféle kis Tom Morellót belerakni :) (kéretik végignézni, mert istenijó, főleg 3:40-től)
Majd jövök
Nem az van, hogy nem blogolok, csak épp kevés az idő meg lehetőség.
Kén-hexafluorid
A hélium poén, volt alkalmam megtapasztalni, de ez a másik cucc sokkal viccesebb :). Egyrészt mert mivel nehéz, a tüdő aljára megy, és így sokkal tovább lesz mély a hangod, másrészt mert ez a démoni hang sokkal poénabb.
Persze az sem elhanyagolható, hogy hasonló hatása van egy idő után, mint a N2O-nek (habpatron :)). Hö hö.
Poén :)


